Az ember sokkal bonyolultabb és komplexebb lény, mint ahogyan kívülről látjuk. Működésében, létében az univerzum törvényei és saját működési mechanizmusai egyaránt szerepet játszanak, éppen ezért nem lehet a környezetéből kiragadva vizsgálni, megközelíteni.

A modern „nyugati” orvostudomány a görög hippokratészi és a nyugat- európai tradíciókból gyökerezik. Az anatómia, élettan, biokémia, biofizika tudományára és a sejtek, szövetek, szervek közötti strukturális-funkcionális kapcsolatára épül. Módszere a kísérletes-analitikus kutatás.

Az ember betegségeinek okát általában a genetikában, környezeti ártalmakban, kórokozókban keresi és főként az eszközös diagnosztikára, a gyógyszeres-, sebészeti- és egyéb modern terápiás módszerekre támaszkodik.

A modern orvostudomány kiemelkedő eredményeket tud felmutatni a fertőző betegségek antibiotikus kezelése, az életmentő műtétes és gyógyszeres beavatkozások, az akut betegségek, sérülések kezelése terén.

Sokszor azonban nem ad választ a krónikus betegségek kezelésére: az életfogytiglan tartó gyógyszerszedés gyakorta nem oki, hanem tüneti terápiai. A gyógyszeres terápia drága és sok mellékhatással rendelkezik, az élet minőséget nem feltétlenül javítja, súlyos terheket ró a társadalombiztosításra és az egyén pénztárcájára.

A jóga tudománya, a jógaterápia sokat segít a krónikus, korunkra jellemző pszichoszomatikus és stressz indukálta betegségekben. Képes megszabadítani idült fájdalmaktól, javítja az életminőséget, csökkentheti a gyógyszerek mennyiségét, illetve bizonyos esetekben gyógyszermentessé is teheti az életet.

A jóga és az orvostudomány nem kizáró, hanem egymást kiegészítő rendszerek. A két rendszer  értő kezekben hidat képezhet egymás között, kiegészíthetik egymást. Ezáltal a jóga és a modern orvostudomány integrálása hatékonyabban szolgálhatja az emberek egészségét, jól-létét.

A hidat jól példázza, hogy a 2009-es orvosi Nobel díjat a telomera-telomeráz kutatásért kapták, melyben a résztvevő kutatók bebizonyították, hogy az emberi kromoszómában található telomeráz enzim működése – aktivitásának nagy szerepe van a sejtek öregedésében, illetve a rosszindulatú daganatok kialakulásában – befolyásolható az életmóddal. A telomeráz enzim a sejtosztódást követően újra és újra kiegészíti a csonkolódott telomer szakaszt (mely a kromoszómák végein találhatók, védve azokat), ezáltal megakadályozza a sejtek elöregedését. A vizsgálatok bizonyítják, hogy a telomeráz aktivitás a vizsgált betegcsoportban az intenzív életmód változtatás hatására 3 hónap múlva 30%-kal(!) növekedett. (Forrás: Orvosi Hetilap 2010. 151. évfolyam, 24. szám, 965-970. oldal)

A nyugati ember számára mindez alátámasztja azt, amit a jóga évezredek óta tanít: létünk minőségét és betegségeinket meghatározza hogyan gondolkodunk, táplálkozunk, lélegzünk, mozgunk, hogyan kezeljük stresszeinket, konfliktusainkat, hogyan lazítunk. 

Kevesen tudják, hogy a mára már széles körben elterjedt relaxációs módszerek, az autogén tréning és az agykontroll alapja is a jóga! A stressz oldására a relaxáció és a meditáció tudományosan bizonyítottan is hatékony módszer.

Az egészséges táplálkozás kialakításában a jóga elvei – a húsfogyasztás és élvezeti szerek mellőzésével – nem különböznek a ma ismert táplálkozási piramis elveitől. 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO, az Egészségügyi Világszervezet) az egészséget a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Az ENSZ definíciója szerint „az egészség megőrzése olyan fogalom, amely az egészséget elősegítő életmód, és az ezt ösztönző társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezők támogatását öleli fel”. 

A jóga mindkét, modern nyugati világ által megfogalmazott meghatározásba beilleszthető.

Missziónk, hogy az egyén számára legmegfelelőbb terápiás eszközöket alkalmazzuk integratív, holisztikus módon.